Zarándoklat Andalúziában: Egy különleges pünkösdi hagyomány
Messziről világító, fehér falak körül hömpölyög, táncol, énekel a csupaszín tömeg. Így fest, legalábbis a járvány előtt így festett évről évre pünkösd ünnepén a spanyolországi El Rocío. A különleges andalúziai zarándoklat hagyományairól mesélünk.
A nők hajában virágok, fülükben mutatós fülbevalók, sokuk ruhája látni engedi vállaik szép vonalát.
És táncban libbennek, szállnak azok az élénk színekben tündöklő, játékos fodrok! A férfiak fején jellegzetes sombrero kalap, melyet a megfelelő pillanatban leengednek vagy egy botra akasztanak. Előkerülnek a dobok, a csörgődobok, a gitárok, szól a zene és száll a por, a homok. Ez a hangulat fogadja a zarándokokat és a kíváncsi idelátogatókat pünkösd ünnepén az andalúz El Rocíóban.
Pünkösdi körmenetet sokfelé tartanak, miért különleges tehát az itteni?
Spanyolország déli régiója, a mesés Andalúzia fővárosáról, Sevilláról szinte mindenki hallott, de a tájat elképzelve nem csak a mór építészet remekei, hanem a félsivatagos területek, a hegyvonulatok és a tengerpart izgalmas elegye is eszünkbe jut. El Rocío vidékét pedig lápok, mocsarak és vándordűnék jellemzik. A faluban homokkal borított talaj fogadja a látogatókat, akik az ünnep alkalmával többségében nem gyalog érkeznek! Az 1600-as évektől működő zarándoklat része ugyanis, hogy a hívők csoportokban, messzi városokból, ökrök (vagy lovak) által vontatott szekerekkel és lovakon teszik meg a távot.
Együtt, egy családként
A különböző városokból érkező zarándokok csoportjai többnyire szombaton foglalják el szállásaikat. A legtöbben nem húzódnak azonban árnyas házakba a tűző nap elől: együtt főznek, készülődnek és nagy asztaloknál, jóízűen lakomázva fogyasztják el az ételeket. Az ajtók nyitva állnak, itt a lehetőség, szót lehet váltani a rég látott barátokkal, rokonokkal vagy az előző pünkösdkor szerzett ismerősökkel. Az ünnep szellemében mindenki egy nagy, összetartó közösség része.
Ki áll az tradíció középpontjában?
A körmenet megkezdése előtt a templomban várakozik Szűz Mária aranyozott szobra. A Harmatos Boldogasszonyról és templomáról több legenda él. Az egyik verzió, hogy a tizenötödik században egy helyi vadász talált rá Szűz Mária képére egy olajfa odvában. A kép felirata szerint „Nuestra Señora de los Remedios”, azaz a „Gyógyír Madonnáját” ábrázolja. A vadász megpróbálta magával vinni, ám elszenderedett, és amikor felébredt, a Madonna nem volt sehol. Ezután többekkel tért vissza a fához, ahol ismét ott találta a Madonnát. Így határozták el, hogy ezen a helyen templomot építenek, és itt fogják őrizni az ereklyét.
A három nap csúcspontja
Szombaton az egyházközségek a szent előtt tisztelegve bemutatják magukkal hozott, saját Madonna szobraikat. A székesegyház előtt vasárnap délelőtt tartják a szentmisét. Majd egész napos mulatság, evés-ivás, tánc és ének következik. Aztán, amikor leszáll az est áhítatosan ismét a térre gyűlnek, és imádkozni kezdenek. Egy csoport férfi végül kihozza az átöltöztetett, kék helyett fekete köpenyt viselő, díszes Szűz Mária szobrot, és kezdődhet a körmenet! Nehéz leírni azokat az érzelmeket, melyek ekkor az utcákon haladó, körmenetben vonuló emberek arcán tükröződnek. Aki egyszer részt vett az ünnepen, biztos lehet benne, hogy sosem felejti el!
G. Lilla
képek forrása:
bartapassevilla.com
rtve.es
aratour.bg
eclipsesevilla.com
PÜNKÖSDI HANGULATBAN A FLANCOSNÁL
