Japán cseresznyevirágzás – Amikor nem csak a természet, a lélek is rózsaszínbe borul
A tavaszban talán az egyik legjobb dolog, hogy gyönyörködhetünk a virágot bontó fákban és bokrokban, amik ilyenkor sárgában, pirosban és a rózsaszín különböző árnyalataiban pompáznak. Japánban, márciusban indul el a cseresznyevirágzás, de egyes területeken arra is van példa, hogy már februárban bontanak a fák. Ilyenkor a japánok piknikeket és ünnepségeket szerveznek, ünneplik a tavasz beköszöntét. Most összegyűjtöttük nektek ennek a különleges időszaknak a jellemzőit, amiket a magunk módján akár mi is beépíthetünk a tavaszváró napjainkba.
Cseresznyevirágzás, vagyis sakura
A cseresznyevirágzás, vagy ahogy a japánok nevezik, a sakura nem csak a virágok gyönyörűsége miatt jelent sokat a japán kultúrában. A dús, rózsaszín virágoktól roskadozó faágak már évszázadok, sőt évezredek óta ott van a képző- és iparművészetben, a költészetben és az irodalomban is. Amikor elindul a cseresznyevirágzás különböző ünnepségek és rendezvények kísérik a varázslatos természeti jelenséget, a festők kiülnek a parkokba, hogy új, virágzó képeket készítsenek, fotósok ezrei lepik el az utcákat és mindenki inspirálódik a látványból. Mindez egészen az elvirágzásig tart, ami szerencsére több hét is lehet, időben eltolódva persze az országon belüli különböző területeken. A sakurát olyannyira nagy figyelem övezi a világban, hogy már előrejelzéseken is követhetjük, éppen hol és milyen mértékben virágoznak a fák, hogy minél egyszerűbb legyen megtervezni az utunkat, ha élőben is részesei lennénk ennek a különlegességnek.
Hanami, az ünneplés
A hanami szó szerint virágnézést jelent japánul, egészen pontosan azt a tevékenységet, amikor a cseresznyefák és a japán szilvafák virágaiban gyönyörködnek. Az alatt az egy-másfél hét alatt, amíg a virágba borulás teljes pompájában lezajlik, a japánok hanami ünnepségeket szerveznek, ahol fiatalok és idősek egyaránt összegyűlnek a rózsaszín fák alatt, zenét hallgatnak, saját készítésű, hagyományos ételeket esznek, ám nagyon fontos, hogy a lényeg sosem a körítésen van, hanem a virágok megcsodálásán. Aki kizárólag a tivornyázás miatt vesz rész a hanamin, gúny tárgya lehet – ezt már régi közmondásokban is olvashatjuk.
A virágzás szimbóluma
Ha egy kicsit tovább megyünk a cseresznye – és a japán szilvafa virágzásának szépségén, akkor különböző szimbolikával is találkozhatunk a japán kultúrtörténetben. A cseresznyevirág például szimbóluma az udvarlásnak, így régen a sakura időszakát találták a legalkalmasabbnak a pártalálásra. A rövid ideig tartó virágzás ezen kívül az élet törékenységének és gyors elmúlásának metaforája is – a költők és írók a szerelem mellett leginkább ebben a témában írják műveiket, amik a sakurához kötődnek. A 7-8. században a japánok a sakurát szentnek tekintették, hittek abban, hogy a fákban istenek lakoznak, akiknek áldozni kell, hogy bőséges legyen az adott év termése.
Már nem csak Japánban ünnepelünk
Az elmúlt évtizedekben Japánon kívül is nagy népszerűségnek örvend a cseresznyevirágzás. Amerikában, Kínában és Európában is találhatunk hanamikat március-áprilisban – például Budapesten is, ahol hagyományosan az ELTE Füvészkertben rendeznek meg. Ilyenkor nem csak a fákat csodálhatjuk meg, de a japán kultúra teljes palettáját megismerhetjük a zenétől a gasztronómián át egészen a manga rajzolásig.
Virágos ruhák a Flancosnál
