Kötött darabjaink nyomában – A kötés története

A hidegebb idők nagy slágerei a kötött darabok, amik nem csak jól kombinálhatóak, de melegítenek és puhán körülölelnek. A Flancos őszi-téli kollekcióiban is találkozhatsz kötött kardigánokkal, pulóverekkel, ruhákkal és más alapdarabokkal, amik nagy népszerűségnek örvendenek, ezért úgy döntöttünk, egy cikk erejéig kicsit jobban körbejárjuk a kötés történetét. 

Ősi kezdetek 

Gondoltad volna, hogy a kötés, mint technika már az ősidők óta ismert? Az első kötött textildarab i.e. 6000-ből származik és Dániában akadtak rá egy feltárás során. Ezen felül Egyiptomból, Arábiából és brit területekről is kerültek elő textil leletek, ami azt bizonyítja, hogy nagyon népszerű technikáról van szó. A kötés évszázadokig kézi munka volt és az emberek kezdetben maguknak készítettek kötött darabokat. Később aztán kenyérkereső munkává vált, Európában pedig céhek alakultak, akik leginkább harisnyákat, mellényeket, sapkákat, kesztyűket készítettek. 

Megszületik a kötőgép

Egészen a 16. századig csak tűt és keretet használtak kötéshez, majd 1589-ben William Lee feltalálta a kötőszéket, amivel menyasszonyának akart kedveskedni, aki szintén a kötés művészetének hódolt. A feltaláló I. Erzsébethez vitte gépét szabadalomért, ám ezt a kérelmet sajnos elutasították és végül Lee Franciaországba költözött, ahol az 1610-es évektől használták selyemharisnyák kötésére a találmányt. A sikeren felbuzdulva aztán Lee halála után Angliában is elkezdtek a géppel kötni és végül ez a kötőszék lett az a forradalmi eszköz, ami megalapozta a londoni harisnyaipart és ami azóta több tucat kötőgép alapjaként szolgált.

Manapság a síkkötőgépet használják leginkább, mert ez szinte végtelen számú mintázási lehetőséget nyújt és a körkötőgép, amivel lepedőket, ruhákat, pólókat vagy például fürdőköpenyeket készítenek nagy számban.

Kis, kötött kultúrtörténet 

A korábban már említett céhek tagjai kizárólag férfiak lehettek, ezért a 15-16. században kötéssel professzionális szinten nők még egyáltalán nem foglalkoztak. Ahhoz, hogy valaki kötőmester legyen, különböző technikákat kellett elsajátítania és a sapkától a szőnyeg, többféle terméket is el kellett készítenie, amiket vizsgák alkalmával mutattak be. A kötés csak a viktoriánus korban vált a nők nagy hobbijává, majd a 19. században már a nők mesterségévé is. Innentől kezdve a kötés akkora népszerűségnek örvendett, hogy minden kislányt megtanítottak kötni, majd szépen lassan a kötési technikák elterjedtek a divatiparon kívül a mezőgazdaságban, a sportban és az orvostudományban is. A 20. században kezdődött a szintetikus szálak elterjedése, ami még több ajtót nyitott ki a kötés világában, majd a 21. században a funkcionális ruhadarabok (tűzoltók ruhái, extrém sportokhoz használt darabok, stb.) megjelenésével indult el egy újabb korszak. 

Kötött divat 

Ma már szinte mindenki szekrényében ott lóg legalább egy kötött darab, ami nem véletlen. A különböző kötési technikáknak köszönhetően választhatunk finom kötött, vékonyabb ruhadarabokat – garbókat, felsőket, kardigánokat – vagy vastagabbakat, amiket akár extrém hidegben is előkaphatunk.

A téli szezon elmaradhatatlan alapdarabjai ezek, olyannyira, hogy az elmúlt években a kötött szoknyák és nadrágok is újra reneszánszukat élik, a kötött mellények és kardigánok pedig már rég nem csak az otthoni bekuckózáskor kell, hogy előkerüljenek. 

A Flancos kollekciójában minden alkalomra találsz egy kötött darabot, irány a flancos.hu!