Bőrápolás nyaralás előtt és után
Szakonyi Eszter, a Vintage Beauty tulajdonosa, kozmetikus mester, egészségügyi szakkozmetikus elmeséli, hogyan tarthatjuk csúcsformában a bőrünket a legforróbb napokon is.
A tudományos és féltudományos értekezéseknek köszönhetően óhatatlanul rákényszerülünk a nappal és napozással kapcsolatos szokásaink újraértelmezésére.
Hanyagul egymásra dobált fogalmak szintjén sokat hallunk az UVA, UVB, UVC sugarakról, a fizikai és kémiai fényvédőkről, a napsugárzás és a D vitamin összefüggéseiről és a napfény okozta bőrkárosodás lehetséges következményeiről.
Ezek a vészharang-kongató írások kétféle attitűdöt alakítottak ki az elmúlt években. A bagatellizálót és a démonizálót. Előbbi fittyet hány a figyelmeztetésekre és a sok évtizedes napozási protokollja szerint cselekszik, utóbbi azonban retteg a nap fényétől. Kényszerűen keni, fedi, takarja magát, D-vitamin hiányát pedig tabletták segítségével igyekszik orvosolni.
Az igazság most is valahol a kettő között nyugszik.
Készítsük elő bőrünket a napozásra!
A nyári hónapokra tervezett napozás megfelelő előkészítésével, az ésszerűen kiválasztott és alkalmazott fényvédő anyagokkal és a tudatos utóápolással megóvhatjuk bőrünket a fénykárosodástól és kihasználhatjuk a Nap jótékony hatásait.
Az előkészítést célszerű legalább 2 hónappal a rendszeres napozás előtt megkezdeni. Mindez belülről indul: elsőként fontos, hogy méregtelenítsük a májat és a bélrendszert olyan ételekkel, amelyeknek magas az antioxidáns és béta-karotin tartalma.
Fontos a bőr szakszerű kitisztítása is a napos időszak beköszönte előtt, megszabadítva ezáltal a megrekedt faggyútól, sejttörmelékektől, szennyeződésektől. A tisztítás során a bőr hámrétege óhatatlanul sérül, még ha az feltétlenül nem is látszik szabad szemmel. Ennek regenerálódása 1-2 hétig is eltarthat.
Semmiképpen nem javasolt a bőrt frissen tisztított állapotában napoztatni, vagy szoláriumoztatni. A régi elgondolások, miszerint is „gyorsabban gyógyul tőle a bőr”, sajnos tévesek. Az idő előtti napoztatással pusztán makacs pigmentfoltokat nyerhetünk.
Fokozatosság
A fokozatosságról, a késő tavaszi-kora nyári időszakban megkezdett 5-10 perces dózisokban történő „hozzászoktatásról” már sokat hallottunk.
Az azonban nem kap kellő hangsúlyt, hogy legalább 20 perccel a napozás megkezdése előtt célszerű felkenni a fényvédő emulziót a bőrre oda is, ahol ruha fedi a bőrfelületet. A nap káros sugarai ugyanis képesek áthatolni a textílián is. Fontos továbbá a bőrfelületet bizonyos időközönként újrakenni (min. 2-4 óránként) abban az esetben is, ha nem érte víz vagy verejték.
A verejték mértékét jelentősen befolyásolhatják a ruhák minősége. A vékony lenvászon ruhadarabok azon túl, hogy hűvösebb tapintásúak, sokkal inkább képesek biztosítani a bőr szellőzését, mint például a pamut. Talán emiatt használták már az ókori Egyiptomban is a lent textíliák előállítására.
Barna tónusok barnító krémek nélkül
Sokszor merül fel a kérdés: hogyan lehet a bőr szép, barnás tónusú anélkül, hogy kitennénk a Nap káros sugarainak, vagy a „foltos baleseteket” okozó barnító krémet használnánk. Remek megoldás erre karotin tabletta fogyasztása maximum 6 héten keresztül.
Egyrészről már önmagában ad némi tónust, de ami ennél is fontosabb: felkészíti a bőrt a káros sugarak ellen és gyorsabb barnulást tesz lehetővé.
Fontos a táplálkozás és az utóápolás is!
Fontos, hogy a napozással töltött időszakban lédús gyümölcsöket és tiszta vizet is bőséggel fogyasszunk, a nap végeztével pedig éjszakára fokozottan koncentráljunk a hidratálásra és nyugtatásra.
Javasolt panthenolos, bisabololos, allantoinos, karbamidos (urea) termékek, továbbá A- és E- vitaminos gyulladáscsökkentő, nyugtató növényi olajok (körömvirág, feketekömény, ricinusolaj, levendulaolaj), nedvességmegkötő (aloe vera, hyaluronsav, kollagén) tartalmú bőrápolók alkalmazása.
Ha leégtünk…
Egyébként leégés esetén is ezek az anyagok nyújtanak megváltást a klasszikus tejfölön, vagy a minden esetben gyors segítséget nyújtó bórvizes borogatáson túl.
Az anekdoták szerint, a régi római asszonyok leégést követően levendulavízzel „megnedvesített lisztből” készítettek borogatást, vagy nyers borjúszeleteket kötöztek fel éjszakára az arcukra.
Más 1900-as évek eleji források tojássárgája és hársfavíz elegyítésével nyert letisztítást javasolnak, majd ibolyaporból, rózsavízből és levendulavízből elkészített maszk alkalmazását. Jó magyar szokás szerint viszont gyógyírként szolgálhat ilyen vészhelyzetben akár a tiszta vajas bekenés is.
Természetes napvédelem
Örök kérdés, hogy milyen napvédőt válasszunk. A természetes megoldások híveinek figyelmét felhívnám a shea vaj, a paradicsommagolaj, a szezámmagolaj és a karanja olaj fényvédő hatására.
Jó hír, hogy a kémiai fényvédők piacán is jelentős átalakulás látható. Megjelentek a „negyedik generációs faktorokként” emlegetett megoldások, amelyek már egyáltalán nem szívódnak fel a bőr mélyebb rétegeibe, nem tömítik el a pórusokat és nem avatkoznak bele a festékképzés folyamatába sem.
Megdermedve a felhámon magukba szívják és elnyelik a faktorokat, miközben le is bomlanak. Ezek az új faktorok minden bizonnyal nagy eséllyel alakítják át a napvédőkrémek kínálatát és újraértelmezésre késztetnek majd mindannyiunkat a kémiai faktorok fogalmával kapcsolatban.
Szakonyi Eszter
a Vintage Beauty tulajdonosa, kozmetikus mester, egészségügyi
szakkozmetikus, gazdasági mérnök
